Mi is az a ...?

Gazdasági informatikus

Ez a szakképesítés nem gazdálkodó vagy közgazdász képesítést jelent!

Informatikus, aki gazdálkodó szervezeteknél (vállalkozások, intézmények, stb.) az informatikai eszközökkel, szoftverekkel dolgozik, és ezek használatában támogatja, segíti a többi munkatársat.

Államilag elismert szakképesítés

1993. óta az államilag elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza.

Az OKJ megjelenése elõtt az államilag elismert szakképesítéseket az OSZJ (országos szakmunkásképzési jegyzék és a további szakképesítést nyújtó szakmai oktatások jegyzékei tartalmazzák (16/1984. (IX. 12.) MM rendelet, 18/1986. (VIII. 12.) MM rendelet).

Felnõttképzés – felnõttoktatás

A szakképzés, a szakképesítés megszerzésére való felkészítés és a vizsgáztatás megvalósulhat

tanfolyamon, felnõttképzés vagy
iskolai rendszerû oktatás, felnõttoktatás keretében.

Az OKJ-s szakképesítések között vannak csak iskolai rendszerben, csak felnõttképzésben, valamint mindkettõben elsajátítható szakképesítések.

Azonosságok

szakmai és vizsgakövetelmények,
a szakmai vizsga rendje,
a szakmai bizonyítvány.

Különbségek

Iskolai rendben	Tanfolyamon
1. A képzõ és a tanuló közötti jogi kapcsolat
Tanulói jogviszony: beiratkozással jön létre. A két fél jogait és kötelességeit, valamint a jogviszony megszûnésének eseteit törvény szabályozza.	A jelentkezõkkel a képzõ felnõttképzési szerzõdést köt, amelyben meghatározzák a felek jogait és kötelességeit.
2. Költségek
Állami támogatással lehet felkészülni az elsõ szakképesítés megszerzésére a szakmák korlátozott körében, nappali tagozaton, a második szakképesítésre pedig esti vagy levelezõ tagozaton..	Önköltséges A képzési költségeket a munkáltató átvállalhatja.
3. A képzési idõ az OKJ szerint
Pontosan meghatározott számú tanév; A tanítási napok száma, és a heti óraszám is meghatározott.	Az OKJ minimum-maximum jelenléti óraszámot határoz meg.
4. Tananyag
Rendeletben kiadott kerettanterv szerint elkészített helyi program	A kerettanterv figyelembe vételével elkészített program
5. Vizsgák
A tanulmányi idõ alatt nincs vizsga. A teljesítmény mérése folyamatos (zárthelyi és házi dolgozatok, szóbeli felelet alapján). A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a tanulmányi követelmények teljesítése.	Modulzáró vizsgák a tanulmányi idõszakban Aszakmai vizsgára bocsátás feltétele a sikeres vizsga minden modulból.

A KOTK-ban

mind felnõttképzés - azaz tanfolyamok - keretében, mind
felnõttoktatás (iskolai rendszerû szakképzés) keretében, a szakközépiskolában

lehet OKJ-s szakképesítést szerezni.

Az új OKJ

Az iskolai szakképzésben már 2013. szeptembertõl az új OKJ van érvényben. A 150/2012. sz. kormányrendeletben közzétett új Országos Képzési Jegyzék Letölthetõ a Nemzeti Szak- és Felnõttképzési Hivatal honlapjáról.

Szintek

A szakmák besorolása az új OKJ szerint: alap-, közép-, felsõ középfokú, emeltszintû, valamint felsõfokú végzettséghez kötött szakképesítések.

Egyes szakképesítések rész-szakképesítéseket foglalnak magukba, egyesekhez ún. „ráépülés” is tartozik. (A ráépülés olyan szakképesítés, amely egy meglévõ szakképesítéssel betölthetõ munkakör magasabb szintû ellátására készít fel.)

Tanulmányi területek, szakmacsoportok, szakközépiskolai ágazatok

A szakképesítéseket 8 tanulmányi területre és 22 szakmacsoportba sorolja az OKJ.

A szakközépiskola elsõ négy évfolyamán tanulók, akik – a közismereti tárgyak mellett – szakmai oktatásban is részt vesznek, 38 ágazat közül választhatnak. Az érettségi vizsga ennek megfelelõ szakmai tantárgyat tartalmaz, a szakmai érettségi bizonyítvány az ágazatnak megfelelõ munkakör betöltésére jogosít.

Az érettségi utáni szakképzés

A szakközépiskola szakképzõ évfolyamain komplex szakmai (OKJ-s) vizsgára készülhetnek fel a tanulók.

Az érettségi utáni szakképzés emelt szintû, 2 éves. A tanulmányi idõ alatt nincsenek modulvizsgák, a második év végén komplex szakmai vizsgával lehet megszerezni a szakképesítést.

Aki szakmai érettségi vizsgát tesz (2017. májusában végeznek az elsõ ilyen osztályok), az azonos ágazathoz tartozó OKJ-s szakképesítés szakmai vizsgájára 1 év alatt készülhet fel.

Korhatár

Nappali rendszerõ iskolai szakképzést a 24. életév betöltésének évében lehet utoljára megkezdeni.

Második és további szakképesítés a 2013-14-es tanévtõl

A megszerzett szakképesítéseknek a tanulás állami támogatása szempotjából van jelentõsége. A szakképzési törvényben módosult az elsõ és második szakképesítés meghatározása, csak az OKJ-ben szereplõ, iskolai rendszerben megszerzett szakképesítést kell figyelembe venni. Más szakmai képzettség, pl. az érettségivel együtt megszerzett, munkakör betöltésére szóló szakképzettséget, vagy diplomát nem kell figyelembe venni az állami támogatásra való jogosultság szempontjából.
A 2015. szeptemberétõl hatályos jogszabályok az elsõ (nappali, esti, levelezõ tagozaton) és a második szakképesítésre (esti, levelezõ tagozaton) való felküszüléshez is lehetõvé teszik az állami támogatást.

(Második és további szakképesítés 2013-ig: minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely

munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és
már meglévõ - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg.)

Az állami támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek.

Szakmai követelménymodul

A modulrendszerû szakképzésben a tananyag meghatározott, összekapcsolható egységekbõl (modulokból) áll. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különbözõ moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze. A részletes szakmai követelményeket - az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit - rendeletek tartalmazzák.

Kompetencia

Cselekvõképes tudás; azon ismeretek, készségek, képességek, magatartási, viselkedési jegyek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes végzésére.

Kik azok a jogi asszisztensek?

Általánosságban megfogalmazva, a jogi asszisztens elõkészíti és elõsegíti a szakszerû jogászi munkavégzést.

Milyen feladatokat végez? Bírósági alkalmazásban tehermentesíti a bírákat az ítélkezõ munkán kívüli tevékenység alól, ügyészségi alkalmazásban ellátja az ügyintézõi és ügykezelõi feladatokat, ügyvédi irodákban titkársági alkalmazottként jogi elõkészítõ munkát végez, közigazgatási szakterületen az önkormányzati igazgatásban, illetve az államigazgatás egyes területein ügyviteli és ügyintézési feladatokat lát el. Közjegyzõi alkalmazásban ellátja mindazokat a feladatokat, melyekhez közjegyzõ jelenlétét jogszabály nem írja elõ. Földhivatali alkalmazásban pl. ingatlan-nyilvántartási feladatokat lát el. Egyéb (vám- és pénzügyõrség, minisztériumi irodai alkalmazás, választottbírósági alkalmazás, kamarai alkalmazás, önálló bírósági végrehajtók) speciális jogi szakismeretet igénylõ munkakörökben szakszerûen elõkészíti a jogi szakmunkát.

« vissza a főoldalra